Miért éppen Mexikó? Élet/álom a Karib-tenger partján

Mi az álom? Szerintem az, amikor azokat a dolgokat csinálod, ami lelkesít.

Nem hittem, hogy az álmok valóra válhatnak. Amíg az első igazán nagyot valóra nem váltottuk a párommal (eljutni a Karib-tengerhez). Ezután megállíthatatlanok lettünk és elkezdtük szépen sorban a többi  álmot is megvalósítani: álomesküvő mezítláb egzotikus tengerparton, külföldre költözni, tengerparton lakni stb.  A család és a barátok egy idő után már egész biztosan tudták, hogy dilisek vagyunk, de mivel ragaszkodunk az álmainkhoz elfogadnak és szeretnek minket így, ahogy vagyunk.

Kubába terveztünk Mexikóba érkeztünk

Kuba volt a cél, helyette Mexikóba sikerült eljutni két évvel ezelőtt. Véletlen folytán kerültünk ide, de az is segített, hogy Kubába nem volt közvetlen repülőjárat, mikor anno a nyaralásunkat terveztük.

Valóra vált egy álom. Mexikó egyik idillikus turista nyaralóparadicsomába, Playa del Carmenbe szólt a jegyünk. Imádtuk! Mindent. A karibi trópusi hangulatot, azt a leírhatatlan kékséget amiben a tenger szikrázik, a mexikói kultúrát, a helyi kajákat, a kellemes meleget, ami éjszakára csak pont annyira hűlt le, hogy jókat aludjunk. Ültünk a tengerparton, néztük a hullámokat és akkor eldöntöttük, hogy akárhogyis, de ide még visszajövünk. A két hetes nyaralás alatt szerelembe estünk, nem csak egymással megint, de a hellyel is.

mex tenger 7
Szerelembe estünk Playa del Carmennel és a mexikói riviérával két éve. Akkor így köszöntünk el a helytől tudva, hogy még egyszer visszatérünk

 

Minden jel arra utalt, hogy új életet kell kezdenünk

Nem tudom ki hogy van vele, mi hiszünk a jelekben. Mexikó után visszamentünk Angliába (ahol előtte laktunk), de már nem volt az igazi. Amúgy sem szerette egyikünk sem igazán az uncsi irodai melót és az állandó hidegből is elegünk volt. A mélypont azt hiszem akkor jött el, amikor július közepén be kellett kapcsolni a fűtést annyira hideg volt.

flag 650
Mexikói zászló Tulum tengerpartján, majdnem, mint a magyar

Valamit változtatni kellett. Költözésen gondolkodtunk. Életstílus váltáson. De hova? Hogy? Mexikó csak nem ment ki a fejünkből. Álmodoztunk, hogy milyen jó is lenne visszamenni, de persze ezzel egyidőben jöttek a kifogások is: bonyolult, vízum is kell és ráadásul a nyelvet sem beszéljük. Egy ideig hagytuk, hogy ezek befolyásoljanak, aztán egy nap rájöttünk, hogy túl sokat gondolkozunk és aggódunk. Cselekedni kell. Menjünk Mexikóba, aztán a többit majd ott kitaláljuk. Elkezdtünk otthon online spanyolt tanulni, a lakást teleaggattuk post it-ekkel, amin spanyolul volt a tárgyak neve, készültünk. Aztán a jel is megérkezett az indulásra, felmondtak a páromnak. Több sem kellett nekünk, már pakoltunk is és vettünk két egyirányú jegyet  Mexikóba. Felszámoltuk a gondosan felépített angliai életünket, kidobtuk (sokszor fájdalmasan) a sok lomot és februárban, némi magyarországi kitérő és családlátogatás után már úton is voltunk az új világ felé, igaz nem hajóval, mint Cortez, mikor meghódították Mexikót anno, de akkor is végre elindultunk.

Jelenleg már hatodik hónapja éljük az álmainkat Mexikóban. Persze vannak nehézségek a mindennapokban, ez egy egész más életforma itt. Egy más világ, más földrész más szokásokkal, ami sokszor szöges ellentéte annak, amihez hozzászoktunk. De a lelkesedés, és az, hogy ez az amit szeretnénk segít túllendülni rajta. Imádunk itt élni.

Mexikó
Előtte, a jó öreg Anglia

 

Mexikó tengerpart
És utána, már Mexikóban, ahol a világ egyik legszebb tengerpartja itt van az utca végén

Gondolkozz másként

Indulás előtt persze jött a rengeteg kérdés a családtól, barátoktól. Egészen az utolsó percig szerintem sokan el sem hitték, hogy tényleg nekivágunk az ismeretlennek, a világ másik felére, ahonnan nem lehet csak úgy gondolni egyet és hazarepülni a hétvégére családlátogatóba vagy ha fáj a fogunk.

Ami a legtöbb embert aggasztotta, hogy mégis miből fogunk megélni és hol fogunk lakni. “Vállaltok akkor munkát?”- kérdezték sokan. Mert ugye, sajnos az emberek a másikat legtöbbször az alapján határozzák meg, hogy mi a foglalkozása. Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy máshogy is lehet élni az életet. Persze ezzel nincs probléma, mindenki úgy csinálja, ahogy szeretné, ahogy ő a legjobbnak gondolja. Előtte mi sem tudtuk, csak sejtettük, hogy itt ez egy merőben más életforma, a maga jó és rossz dolgaival. Nekünk elég volt a mókuskerék, a négy fal közt ülés, nem nekünk való. Szeretjük ha munka után a tengerpartra mehetünk le lazítani és ha a szomszédolás és haverozás medencével egybekötött esemény.
Szóval vállalkozók lettünk, minden értelemben. Azt még induláskor nem tudtuk mire, de az az eltökélt szándékunk volt, hogy ez a legjobb hely arra, hogy kitaláljuk. A hely és időzités is tökéletes. Ha most nem, mikor nincs semmi zavaró tényező, mint pl. a zombinyuszivá válás a mindennapi irodába be-ki járkálás alatt, akkor sose. Szerencsére volt némi félretett pénzünk és az élet is jócskán olcsóbb Mexikóban, mint Európában (persze csak ha nem szórod a pénzt). A terv: Anti-zombisitjuk magunkat a tengerparton, tanulunk némi spanyolt remélhetőleg, feltöltjük energiakészleteinket egy kis napsütéssel, élvezzük a mexikói ételeket, a többi meg majd lesz valahogy és csak került közben tető is a fejünk felé. Nem kell a tengerparton  aludnunk, hacsak nem úgy sikerül egy boldog éjszaka után.

Mexikó
Medenceparti a haverokkal a helyi “lakótelepen”

m5
A színes Mexikó

 

Világpolgárokká válni

Három országban lakás után már mindenhol otthon vagyunk és sehol sem vagyunk otthon. Imádunk kirándulni és utazni (hisz Mexikót is így találtuk), de mi nem a klasszikus értelembe vett utazókká szeretnénk válni, amikor hónapokig csak úton vagyunk. Nálunk ez egy picit más. Mi az életstílusunkat szeretnénk úgy kialakítani, hogy egyensúlyban legyen velünk, az életmódunkkal. Ezt mindenkinek magának kell megtalálni, hogy mit szeret. Nem vagyunk egyformák.
Mi mindent feladtunk, újrakezdtük, de (bármilyen csábító is) nem akarunk vég nélkül utazgatni. Helyette végrehajottuk első álmunkat: egy gyönyörű napsütötte helyen tenger közelében élni, szeretni minden napot,  az életet. A következő: megteremteni a lehetőséget arra, hogy itt maradhassunk és ez legyen a kiindulópontunk távolabbi utazásainkhoz. Szeretnénk, ha az utazás mindig része lenne az életünknek, még ha néha csak pár napra is, míg máskor mondjuk egy két hónapos túra erejéig Ausztráliában. Mert kipróbáltuk és tényleg tök jó úgy elindulni, hogy ráérünk, nem kell az évi x nap szabadságba beleférnie. És akár összejön, akár nem, most itt boldogok vagyunk. Élünk! Merünk nagyot álmodni, hisz, ahogy a mottónk is mondja:

Minden lehetséges, csak a lehetetlen egy kicsit tovább tart.

 

Mexikó

 

Addig pedig, amíg elkezdhetjük bejárni a távolabbi világot is, felfedezzük a karib világot, Mexikót és a környéket. Hisz nekünk ez is mind új, minden egy csoda.

 

650 uj

 

1 Megjegyzés Tags: , , , ,

Szerző:

Andi es Ádám Mexikóban

Andi es Ádám Mexikóban

Egy abszolút dilis házaspár, akik már esküvőzni is csak ketten voltak Mauritiuson. 3,5 évig Angliában éltek, aztán egy nyaraláson végzetesen beleszerettek a mexikói karib világba. 2016 januárjában kiszálltak az irodai mókuskerékből és az örök tél országából átteték székhelyünket az örök nyárba. Hogy egy év múlva mi lesz, azt még nem tudják, de addig is örülnek minden napnak. Európai szemmel csodálkoznak rá a dolokra. Imádnak kirándulni, helyi érdkességeket megnézni, megismerni a helyi szokásokat és mindent megesznek. Blogjukon nem csak ezekről hanem a beilleszkedésről és persze a hétköznapi életről is írnak.

Mottó: “Minden lehetséges, csak a lehetetlen egy kicsit tovább tart.”

Andi és Ádám kalandjait itt követhetitek.

1 Megjegyzés

  1. Üdv !Én azt szeretném meg kérdezni hogy fel van tüntetve utazási irodáknál védő oltások javaslata, hogy jó ha ezeket felveszem ?Tudom ez rajtam múlik , igazából el rettenek a dengulaz és stb. amiket felsorolnak.Én 2018-ra tervezem Mexikót, nagy álmom bakancs listás:)vinném a lányom is .
    Üdvözlettel Eszter. 🙂

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.