Ahol a legfényesebben ragyognak a csillagok vagyis érdekességek az Atacama sivatagról

Tudtad, hogy:

Itt a legszebbek a csillagok, azaz itt a legjobban láthatóak a levegő alacsony nedvességtartalmának köszönhetően. Több kutatóállomás van és itt található az ALMA, a világ legnagyobb obszervatóriuma.

Esti chill a csillagok alatt.
Esti chill a csillagok alatt.

 

Földünk legszárazabb vidéke, felülete 105.000km2 (Chile összeterületének körülbelül egyheted része, ez körülbelül Németország egyharmada). A szíve, azaz a legszárazabb része Chilében található, de átnyúlik Bolíviába, Peruba és Argentínába is.

A szárazság ellenére lakott, körülbelül egymillió lakosa van (Chile összlakossága 18 millió). A lakosság a partmenti településeken (Antofagasta, Iquique, Calama, Arica a nagyobb városok) meg oázisokban él, ezek közül több a 10.000 éves múltú indián települések helyén. A települések bányászvárosok: Chile gazdaságának vezető ágazata a bányászat és az Atacamában található a Föld rézlelőhelyeinek 28 százaléka. És itt van a  világ legnagyobb nyíltszíni rézfejtője is, Chuquicamata nevű településen, Calamától nem messzire.

Az itt élő Chinchorro civilizáció már az egyiptomiak előtt 2000 évvel mumifikálta a halottait, ebben is szerepe volt a száraz környezetnek.

IMG_20160610_134413816 compressed

 

Annyira kevés a csapadék, hogy vannak olyan gyerekek akik úgy felnőnek, hogy soha nem láttak esőt. Sőt, olyan helyek is (a déli szélesség 22.- 26. fokánál, egy, az Andok és a partmenti hegység által határolt szűk völgyben), ahol 400 éve nem esett; lehet, hogy több ideje, de csak azóta követik. Ezt a régiót mikrobiológiai szempontból a Marson található életkörülményekhez hasonlítják. Azaz semmiféle élet nem létezik itt: már kevés nedvesség, köd, pára hatására az áttetsző kvarcit kövek alatt történik fotoszintézis és megjelennek az algák, de itt még ezt a jelenséget sem tapasztalták a NASA kutatói. Itt forgatják a filmek Marson játszódó jeleneteit és itt tesztelik az űrszondákat. Miközben autóztunk Calama város felé, azon gondolkodtam, hogy annak idején Armstrong biztos itt készítette a próbafotókat a Holdraszállás előtt. Vöröses-barnás kövek és szemét hosszú kilométereken keresztül, újabban pedig szélmalmok és napelemek.

Akkor honnan a víz? Honnan a sóstavak, a növényzet az oázisokban és azokon kívül? Hó vagy köd formájában hull, vannak földfelszín alatt meghúzódó vízkészletek is és néha bizonyos részeken esik is. Annyi csapadék hull, hogy lila virágba borulnak a kőmezők. A legnagyobb méretű ilyen jelenség legutóbb 2015 tavaszán történt, azelőtt pedig 1997 tavaszán. Ezt a nagyméretű csapadékmennyiséget az El Niño jelenségnek tulajdonítják, de még ekkor sem volt semmiféle csapadék a legszárazabb, központi részen. Az Andok csúcsain hó formájában lehulló csapadék egy része megolvad és lefolyik az Altiplanora, a magasfennsíkra. Ezeket a vizeket csatornázták az indiánok és használták öntözésre. A parthoz közeli részeken sűrű köd is kialakul néha az óceán közelsége miatt: ez lecsapódik, a mohák, zuzmók, fűfélék számára nedvességet szolgáltatva és van, ahol sűrű hálók segítségével felfogják és hasznosítják az itt élők.

A világ legszárazabb vidéke a világ legcsapadékosabb vidékével határos: az Andok keleti oldalán húzódik az Amazonas és az amazonasi őserdők, a nyugati oldalán pedig az Atacama sivatag és mindkét jelenséget gyakorlatilag a közöttük húzódó Andok hegylánca okozza. A keletről érkező nedves légtömegek nem tudnak “átkelni” a 6000 méter fölötti csúcsokon, hó formájában lecsapódnak és a nyugati részre már felmelegedett és száraz levegő áramlik. Ezt tetézi még egy hőmérsékleti inverzió a hideg Humboldt-áramlatnak köszönhetően (az Antarktisz irányából észak fele mozgó hideg óceáni áramlat). Két oldalról is biztosítva van tehát az alacsony vagy nem létező csapadékmennyiség.

Annyira sokarcú és érthetetlen volt ez a vidék, hogy hazajöttünk és elkezdtem olvasni róla, az olvasottakat próbáltam összefoglalni a fentiekben, semmiféle tudomáyos háttér nélkül.  Van azonban egy magyar nyelvű honlap, az Atacama expedíció, náluk a laikus számára is érthető módon lehet értékes infókat találni az Atacamáról. Ja, és gyönyörű fotókat. Ők az Ojos del Salado (Puna de Atacama) környékén végeznek kutatásokat.

 

 

0 Megjegyzés Tags: , ,

Szerző:

Világvégén

Világvégén

Ágota már több mint egy éve él férjével Santiagoban, Chile fővárosában. Természetjárók lévén elsősorban Patagónia, Atacama, az Andok az úticéljuk, de jártak már a bortermő vidékeken, az ócean partján, átugrottak Argentínába is. Érdekes tapasztalat volt számára az otthonváltás. Sok új tulajdonságot fedezett fel mióta kimozdult a megszokott környezetéből az egyik az hogy szeret írni és fényképezni. Ágota mindemellett önkénteskedik és spanyolul tanul.

Ágota kalandjait itt lehet követni.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.