Malmö stoppos szemmel – Svédország

A cikk stoppos szemmel készült, ezért elsősorban nem a turistalátványosságok bemutatására épül, hanem a velünk történtek elmesélésére.   

Tekintve, hogy a koppenhágai reptértől induló út következő megállója már Malmö, ami Svédország, úgy gondoltuk, botorság lenne plusz egy országot lehagyni a checklistről, így hát reggel mindjárt a kávé elfogyasztása után kiálltunk a Malmö felirattal a tenger mellé.  Miközben sétáltunk, láttunk egy lányt egyedül stoppolni Stockholm felirattal – az nagyon messze van még onnan, meg is jegyeztük, hogy nekünk hamarabb szerencsénk lesz: és valóban. Alig néhányszor 10 perc után megállt egy nő, mondta is, hogy Stockholm az jó messze van, minket elvisz, a lánynak pedig sok sikert kíván.

DSCF3188
Malmöi parton álldogálok épp és nagyon élvezem a tenger látványát, háttérben az Oresund híd látható. Ez az egyik kedvenc képem az egész tavalyi stopptúráról :)


“While I travelled I learned”: azért jó, ha egy másik stoppos után állsz meg egy, az autós számára még mindig jó helyen, mert mire hozzád jut (az alatt a pár másodperc alatt is) végigjátszódik a fejében a “jé, egy stoppos – akár el is vihetném úgyis arra megyek – csak nem akar megenni – áh erről lekéstem – de jéé itt van még egy, ennek megállok” folyamat.

 

DSCF3166
Belvárosi látkép Malmöben. Rengeteg érdekes/vicces formájú ház volt, nagyon tetszettek, persze itt is a sötét színek domináltak az épületeken, vagy az üvegezés.

 

Átvitt minket a hídon és egy alagúton, amire csak hónapokkal később jöttem rá (random internet cikknek hála), hogy amúgy mekkora menőség.

 

oresund bridge
Oresund híd, ami összeköti Koppenhágát és Malmöt. A képen a Malmö felőli oldala látható, ahogy befut a szárazföldre. (kép innen)

Megérkeztünk a Triangle térre (ami engem valami érthetetlen módon a Bosnyák térre emlékeztet), és rögtön szóbeli útmutatást is kaptunk, hogy merre kell 2 km-t sétálni a központi vasútállomáshoz.

 

DSCF3138
Ez a “megérkeztünk Malmöbe juhúú” fejem.

 

A séta közben rögtön rájöttünk, hogy ide is jókor érkeztünk: épp a Malmö fesztivál zajlott. Építették a színpadot, álltak a food-trackek, kezdett nyüzsögni a nép.  Lepakoltuk a Central Stationon a hátizsákjainkat (most nem felejtettem el hosszúnadrágot vinni magammal) és útnak indultunk a hídon átkelés közben már kinézett nagy torony felé, hogy onnan majd jól körbenézünk, mit akarunk látni a városban.

 

DSCF3198_mini
Malmöi tengerpart, háttérben a Turning Torso, ahova sajnos nem lehet felmenni látogatóba/nézelődni.

 

Út közben nézelődtünk a tengerparton, kinéztem néhány házat amit úgy elfogadnék hirtelen, majd a toronyhoz érkezve kiderült, hogy egyrészt Turning Torso a neve, másrészt mivel valamiféle munkahely, így a köznép elől el van zárva.  Nesze nekünk sebaj, találtunk egy szimpatikus kis lakóparkot helyes kerttel-erdőfoltokkal és benne csótánylábú szörfdeszka szerű valamikkel aminek majd még később lesz jelentősége.

 

DSCF3151
Egyébként nem vagyok fesztiválozós típus, de hogy elmegyünk stoppolni, rögtön kettőbe is belefutok (a másik a koppenhágai Pride volt ugye).

Visszamentünk a belvárosba, alaposan végignéztük a food trackeket, hogy fogyasszunk valami helyi finomságot ha már itt vagyunk – és legalább 3 lángosost láttunk olyan lángosokkal, ami… hát nem megszokott. Garnélás? Kaviáros? Hogy mi??

 

DSCF3154
Puszta, Balaton, Tisza, Duna, Budapest lángos – na de garnélával és kaviárral?

 

Végül egy halas finomságokat kínáló standnál álltunk meg, de a táblán lévő dolgokat sajnos sehogy sem sikerült értelmezni.  Végül a 3-ból kiválasztottuk a kettő legbonyolultabbnak hangzót, és azt kértük – nem értették. Egy kedves idős néni mögöttünk a sorból segített, mikor rájött, hogy a mutogatás nem nagyon fog működni a lánnyal aki felvette a rendelést. Bár közös nyelv vele sem volt, a nénivel sikerült el-activitiyzni a tábláról, hogy mit szeretnénk, ő pedig közvetített a lánynak.  Így kaptunk egy burgert és egy tál valamit, mindkettő hal alapú, fura színes szószokkal, az enyém burgonyapürével. A nevük hivatalosan: Stekt still med mos &tillbehör és Strőmmingsburgare volt.

 

DSCF3208
Kimondani nem tudtam, de nagyon örültem a “Stek Still Med Mos”-omnak. Hal krumplipürével, szószokkal, zöldségekkel.
Utána végigjártuk még néhányszor a fesztiválterületet és a város kintebbi részeit – voltak furcsa szobrok, illetve rózsaszín tüllbe öltöztetett normális szobrok.  Színes és érdekes forgatag volt de alapvetően pár óra alatt kényelmesen be lehetett járni a város belső részeit.
DSCF3219_mini
HEJ! = úgynevezett fesztiválkellék
Sötétedéskor beültünk a Central Stationre, hátha tudunk ott aludni. Hamar rájöttünk, hogy nem hogy aludni nem lehet, de pár percre elfeküdtünk (lábak a földön) a kényelmes párnázott padon, és három rendőr jött oda, hogy nooo way – ejnye-bejnye.  Mellettünk a nevetgélő helyinek tűnő lányok is furcsán néztek, hogy ezt miért nem szabad.  Úgyhogy mielőtt bezárt volna az állomás, elindultunk a már említett lakóparkhoz, ami a Turning Torso mellett volt néhány kavics hajításnyira.  Út közben rengeteg nyuszival találkoztunk akik sötétedés után jöttek elő és ugrándoztak mindenfele nagy vidáman.
DSCF3260
A ‘csótánylábú’ szörfdeszkák. Nappal olvasni láttam rajta valakit, éjszaka jó volt aludni a néhány m2-es erdőcske közepén.
A parkban végül bebújtunk (én a sötétben kissé rettegve hogy mi vár bent) egy erdőcskébe az egyik ilyen padhoz, kényelmesen elhelyezkedtünk rajta (pont annyira lejtett, hogy ne guruljuon le az alvó ember) és a torony által fütyülő szélben álomba merültünk.  Másnap reggel korai ébredést követően kimenekültünk a tengerpartra mielőtt bárki ránk talált volna és folytattuk a heverészést a napon, hol a tengert, hol a mögöttünk zajló lóversenyt bámulva.
DSCF3266_mini
Reggeli heverészés a parton. Mögöttünk lóverseny, előttünk a tenger, háttérben az Oresund híddal.
Mire lejárt a csomagmegőrző 24 órája visszaértünk, elköltöttünk még egy (a körülményeinkhez képest) túl puccos -csináld magad- garnélarákos tésztasalátát, bevásároltunk az útra (kenyér, tartós cuccok) és elindultunk kifelé a városból.
DSCF3283
Ez valahol 5-6 km séta környékén lehetett, már nagyon ki voltunk purcanva.
Na itt következett egy 8 km-es séta, amit egyrészt tűző napon (bár északon vagyunk azért egy idő után ez is fáj), másrészt két nagy zsákkal megpakolva sikerült kellett abszolválni több mint egy hét úton levés után.  Ráadásul valamit benézhettünk a térképen, mert ahova érkeztünk, mindenféle bevásárlóközpontok voltak, és egy jó nagy IKEA is (hiszen Svédországban vagyunk ugye) ahonnan inkább vissza a városba mentek az emberek mintsem Dániába.
Egyetlen egy ember állt meg, aki mondta, hogy elviszi a haverját és 15 (vagy 50?) perc múlva visszajön értünk, de nem jött.  Napnyugtakor 3-4 forgalmas út kereszteződése közt kinőtt erdőben sátrat állítottunk, megvacsoráztunk és aludtunk több mint 10 órát, majd reggel végül sikeresen kijutottunk vissza Dániába az Oresund hídon át, onnan pedig indulhattunk hazafelé.
DSCF3286
Valahol a lemenő nap környékén a fák között tökéletes rejtekben felállított sátorban aludtunk pihentetőleg vagy 10 órácskát.
A bejegyzés eredeti változata a Visszajövök blogon jelent meg.
0 Megjegyzés

Szerző:

Visszajövök blog

Visszajövök blog

Szilvi szereti úgy sakkozni a szabadidejét és az erőforrásait, hogy a világnak minél nagyobb szeletét ismerhesse meg az utazás által.  Ennek érdekében hajlandó időnként némi kényelmetlenséget, vagy alternatívabb megoldásokat is bevállalni. A néhány napos kirándulásoktól kezdve a hosszabb időtartamú, stoppolós-hátizsákos utazásokig mindent szeret. Reméli hogy írásaitól más is kedvet kap a“világgá menéshez”.

Szilvi kalandjait itt lehet követni.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.