Krakkói mesék – Lengyelország

Karácsony előtt két héttel egy igazi csillogó ékszervárosba csöppentünk amikor Krakkóba jártunk.  Egy ingyenes, a város történelmét ingyenes bemutató túrán is részt vettünk, amely nyomán pár kis szösszenetet osztok meg, remélve, hogy az olvasó is kedvet kap egy Krakkói városnézéshez.  A cikk végén adok pár tippet is az út megszervezéshez.
kepatmeretezes_hu_DSC_1410
kepatmeretezes_hu_IMG_0720
Rynek Główny, Krakkó főtere az advent reggeli ébredezésben.

St Mary Basilica

Krakkó főterének (Rynek Główny) legszembetűnőbb látványossága egyértelműen a Szent Mária Székesegyház.  Felemás tornyaiból 4 óránként trombitaszó hallatszik, amely egyszer csak félbeszakad.  A legenda szerint a torony őrtorony volt, s mikor jöttek a tatárok, a jelzést kezdte fújni a toronyőr, de a tatárok egy jól célzott nyílvesszője átfúrta a trombitás torkát, véget vetve a jelzésnek.  Ennek emlékére szakad meg a dallam ma is.  A városfalakról az őröknek mind a 4 oldalról vissza kellett trombitálniuk a védőknek, ezzel jeleztek egymásnak, ha minden rendben volt.

kepatmeretezes_hu_IMG_0622
A Szent-Mária Székesegyház hírhedt, felemás tornyai

Igazi lengyel vagy?

Volt a lengyeleknek egy királyuk, aki igen törpe növésűre sikeredett.  Magassága mellé kegyetlenség is társult, így gúnyként csak “bloody elbow”-nak nevezték.  Ő vezette be azt a szép szokást, hogy (sok német élt az országban) 4 lengyel szót kellett a vallatottnak kimondania, ebből ő – a kiejtés alapján – meg tudta mondani, hogy igaz lengyellel van-e dolga, vagy némettel. Nos, aki nem ment át a vizsgán, halállal lakolt.  Kb. 12000 embert végeztek ki ily módon.  Mi is vizsgáztunk gyorsan helyben, voltak akik elvéreztek, nekem még pont elfogadható volt a kiejtésem.
Többek között az így elhalálozottak számára is jó szolgálatot tett az a temető, amely a székesegyház mellett helyezkedett el – ma egy kis tér található itt, egy kápolna szerű építménnyel.  A nagy templom a lengyel, a kicsi pedig a német.  Legalábbis mindenki így tudja, idegenvezetőnk állítása szerint a valóságban ez pont fordítva van.
….és ha ez nem lenne elég, a kicsit (ami valójában a lengyel) a nagynak a maradék építőanyagából húzták fel.
kepatmeretezes_hu_IMG_0633
Kisebbik templom – Kosciol sw. Barbary – a székesegyház maradék építőanyagából készült

Zugszínház a lengyel nyelvért

A német megszállás alatt a képen látható Juliusz Słowacki színházba lengyeleknek tilos volt belépniük, ahogy az anyanyelvüket használni is.   Az emberek, hogy kibúvót találjanak, ún. rejtőzködő színházakban, vagyis lakásokban tartották az előadásokat, primitív körülmények között.
kepatmeretezes_hu_IMG_0650
Kisebbik templom – Kosciol sw. Barbary – a székesegyház maradék építőanyagából készült

Városfal északi oldala

A német megszállás alatt Krakkó egykori városfalait porig rombolták.  Ez a sors várt természetesen a következő képen látható falra is, ám a városatyák igen furfangosak voltak: elmagyarázták a németeknek, hogy az erős északi szél fellibbenti a tisztes asszonyok szoknyáját, ami pedig mégsem járja…  Ezért meg kell hagyni az északi falat, jól véd a szél ellen – a németek pedig elhitték nekik a jó szándékot. Win-win: szoknya nem libbent és a fal is megmaradt.
A torony előtt a várfalon kívül áll a Barbakán is: 3 méter vastag falain több mint 130 lőrést alakítottak ki, az egykoron két vizesárok közt álló erődítményből védték a várost.
kepatmeretezes_hu_IMG_0655
Az egykori városfal északi tornya

Szent Flórián

A legenda szerint ő úgy lett a város védőszentje, hogy a pápa (hogy melyik, azt sajnos nem jegyeztem meg) lement a Vatikán pincéjébe és megkérdezte a szenteket, hogy kinek lenne kedve Krakkót védelmezni.  Szent Flórián a kérdés hallatán felkelt sírjából és lelkesen kalimpálva önként jelentkezett.  A tűzoltók védőszentje is ő egyben, itt megjegyzendő, hogy nem végezte túl jól a feladatát: Krakkón igen sok tűzvész söpört végig.
Szobra a megmaradt északi őrtorony városon belüli falán helyezkedik el.
kepatmeretezes_hu_IMG_0659
Szent Flórián, a város önkéntes védőszentje

Adama Mickiewicki

A 19. század egyik legnagyobb lengyel romantikus költője.  Szobrát – amelyet Teodor Rygier készített 1898-ban a költő születésnapjának 100. évfordulójára – számos kritika érte, ezért a művész később többször is változtatásokat eszközölt rajta.  A költő körül négy alak foglal helyet, amelyek négy különböző tulajdonságot jelképeznek.  Az emlékmű 1940-ben elpusztult, később alakjainak többségét megtalálták Hamburgban, így hűen tudták rekonstruálni az eredeti látképet.  Adam Mickiewizki sosem élt, alkotott vagy járt egyáltalán Krakkóban.  Szobra két okból állhat ma mégis itt: egyrészt a város Lengyelország egyik legfontosabb kulturális központja, másrészt földi maradványait 1890-ben hozták haza Párizsból és temették el ünnepélyesen a Waweli katedrálisban.

Érdekesség: a bátorságot ábrázoló szobrot (a képen pont a túloldalon van, így nem látszik) megcsúfolásként úgy alakították ki, hogy oldalról nézve a kardja állása… khm… valami egészen másféle ágaskodásnak látszik.

 

kepatmeretezes_hu_IMG_0661
Adama Mickiewiczki Emlékműve, háttérben a posztócsarnok

Town Hall Tower

Krakkó főterén, amely egykor kivégző/szórakoztató helyszín volt áll egy torony mely a város saját ferdetornya: a tér túloldaláról nézve majd’ 15°-os ferdeséget figyelhetünk meg délkelet felé.

kepatmeretezes_hu_IMG_0625
Town Hall Tower

Posztócsarnok

A tér közepén álló csipkézett tetejű épület a posztócsarnok, amelyben alul különböző árusok foglalnak ma helyet – karácsonykor gyönyörű fények közt.  Az emeleten festményekből nyitottak kiállítást, ezek közt található egy 5×10 m-es darab.  A mű Krakkó történelmét mutatja be és nem csak azért ilyen hatalmas méretű, mert a gondosan kidolgozott részletek sokasága nem férne el kisebb területen, hanem mert a festőművész olyan vaksi, volt, hogy messzebbről már nem látta mit csinál.
kepatmeretezes_hu_IMG_0642
A posztócsarnok teteje, mögötte kilóg a Town Hall Tower tornya

“Meet me at the head”

A torony árnyékában találunk egy hatalmas, üreges szobor fejet, amelybe – méreténél fogva – akár be is lehet mászni és kikukucskálni semmibe révedő üres szemein.  A fej hivatalos neve “Eros Bendato” és Igor Mitoraj lengyel művész követte el.  A helyieknek a fej főleg egy találkozópontot jelent, ha valaki azt mondja “meet me at the head”, egyértelmű, hogy ide gondol.
kepatmeretezes_hu_DSC_1412
Eros Bendato. Népszerű és egyértelmű találkozópont.

Waweli katedrális

A Visztula partján egy mészkő-kiemelkedés tetején fekszik a Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház.  Impozáns belső udvarával, számos tornyával és színes cserepeivel lenyűgöző látványt nyújt.  Túránk során nem mélyedtünk el a kastély látványosságaiban, csupán egy különlegességet vettünk közelebbről szemügyre: az egyik kapu felett, ahol őr is álldogál lóg egy hatalmas csont.  Egyesek szerint ez csupán egy mamut, vagy hasonló őslény maradványa, a legenda azonban máshogy szól.
wawel
A Waweli katedrális a belső udvarról nézve.
Itt lakott ugyanis réges-rég Wawel sárkánya, aki a domb barlangrendszerében élt békében, köszönhetően annak, hogy a város évente 300 ifjú szüzet adományozott neki.  Ám egy idő után elfogytak a szüzek, csak egy lány maradt a vidéken, egy cipészmester lánya.  A cipész nem volt hajlandó beletörődni, hogy lánya a sárkány eledele lesz, s furfanggal megölte.  Követ rakott a gyomrába, hogy lehúzza a víz alá, vagy felrobbant, már nem emlékszem, de a lényeg, hogy a helyieknek nem kellett többé tartani a sárkánytól.  Nos a kapu felett lógó csont a legenda szerint a sárkányé.  A vastag, stabil tartólánc sem véletlen: ha a csontok  földet érnek, eljön a világvége.  Ez a prófécia annyira komolyan él a köztudatban, hogy a II. világháború alatt még a náci katonák sem merték megkockáztatni, hogy beteljesítsék a jóslatot.   A katedrális lábánál a folyó partján is áll egy sárkány szobor, ami 4 percenként tüzet okád.  Ezen kívül karácsony alkalmából több – valóban ízléses – világító csillám-sárkánnyal is találkoztunk a városban, bár ezek inkább szeretni valók, mintsem félelmet keltőek.
kepatmeretezes_hu_IMG_0685
Sárkánycsont. A legendával még a náci katonák sem mertek ujjat húzni.

Ha meghoztam a kedvet egy Krakkói kiruccanáshoz, akkor íme pár (remélhetőleg) hasznos tipp, hogy kezdd el megszervezni:

Utazás:

Az út Budapestről Krakkóig busszal kb 7 órát vesz igénybe, mi ezt éjszaka tettük meg.  Aki tud buszon is (jól) aludni (füldugó, szemfedő és kipárnázott nyak sokat segít), az az éjszakai utazással egy fél napot, és egy éjszakányi szállást spórolhat meg.
kepatmeretezes_hu_IMG_0727
A posztócsarnok bezárt üzletei karácsonyi díszkivilágításban.

Szállás:

A város központi területe egyértelműen az egykori várfallal körülvett Old Town, azon belül is a Rynek Glowny. Ez a központi vasút- és buszpályaudvartól mindössze 10-15 perc kényelmes sétára fekszik.  Rengeteg hostel található a városközpontban a kanyargós turistautcákban, és kicsit távolabb is.  Mi a “várfal” nyugati oldalán a körúton foglaltunk szállást, 10 perc sétára a Bazilikától, hihetetlenül olcsó 900 forint/fő (reggelivel).
kepatmeretezes_hu_IMG_0645
A Székesegyház tornyai az egykori temetőből felpillantva.

Helyi közlekedés:

Mi ezt nem vettük igénybe a szállás közelsége és az egy nap ott töltött idő alatt.  Legjobb tudomásom szerint a tömegközlekedés használata nem drága, és az útvonalak jól szervezettek, a sűrűn elhelyezkedő Tourinform irodákban ingyenes térkép és szóbeli útmutatás is rendelkezésre áll.  Ha jó idő van és nem riadunk vissza egy kis gyaloglástól, a belvárosban pár óra kényelmes tempójú sétával az összes kis utca végigjárható (nem nagy alapterületű), illetve a híres zsidó negyed (Kazimierz) is mindössze 2-3 km-re fekszik a főtértől.
kepatmeretezes_hu_IMG_0722
Karácsonyi díszkivilágítás a Rynek Główny főtéren.

További kirándulások a környéken:

A közelben népszerű kirándulóhelyek Auschwitz-Birkenau és Wieliczka sóbánya is.  Mindkét helyszínre a Tourinformokban és egyéb (minden sarkon fellelhető) helyeken szervezett kirándulásokat indítanak.  Viszonyításképp: Auschwitz túrára ~100 koronáért fizettünk be, ebben az oda-visszaút, rendes érdekes idegenvezetés, minden benne volt egy kb. 8 órás program keretében.
kepatmeretezes_hu_IMG_0693
Ez a karácsonyi égőkből felépített Waweli sárkány is a karácsonyi dekoráció része volt.
A bejegyzés eredeti változata a Visszajövök blogon jelent meg.
0 Megjegyzés

Szerző:

Visszajövök blog

Visszajövök blog

Szilvi szereti úgy sakkozni a szabadidejét és az erőforrásait, hogy a világnak minél nagyobb szeletét ismerhesse meg az utazás által.  Ennek érdekében hajlandó időnként némi kényelmetlenséget, vagy alternatívabb megoldásokat is bevállalni. A néhány napos kirándulásoktól kezdve a hosszabb időtartamú, stoppolós-hátizsákos utazásokig mindent szeret. Reméli hogy írásaitól más is kedvet kap a“világgá menéshez”.

Szilvi kalandjait itt lehet követni.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.